Currently Empty: $0.00
Sajnos az egészségügyi ellátórendszerben gyakran nehéz kiigazodni laikusként a rendelkezésre álló információk hiányában. Talán már te is találtad magad olyan helyzetben, hogy valamilyen panasszal orvoshoz fordultál, de a pihentetés, jegelés, esetleg fájdalomcsillapító szedése mellett nem kaptál egyéb instrukciót, és a fájdalom – ha ideig-óráig javult is – hosszú távon nem szűnt meg. Vagy éppen gyógytornászhoz mentél, de a 10 alkalmas, adott esetben csoportos gyógytorna nem hozta meg a kívánt eredményt. Esetleg ugyanígy jártál a gyógymasszőri kezelések után – a masszázs után 1-2 napig jobban voltál, majd a panaszok szépen lassan visszatértek. Rosszabb esetben pedig fittyet hányva a fájdalomra, akár egy kevésbé képzett edző oldalán tovább terhelted az adott területet, és az eredmény egy csúnya sérülés lett.
Ebben a bejegyzésben azt fogjuk körbejárni, hogy a különböző panaszok esetén kihez, milyen sorrendben érdemes fordulni a hosszútávú, tényleges állapotjavulás érdekében.
Traumás sérülések
A mozgásszervi panaszokat két fő csoportba sorolhatjuk: a traumás, akut esetek, valamint a krónikus fájdalmak. Traumás sérülések esetén (pl. különböző szakadások, zúzódások, ficamok, törések) forduljunk orvoshoz, hogy a megfelelő képalkotó eljárás segítségével az orvos felállíthassa a diagnózist, és meghatározza a terápia további menetét (pl. műtét, gipszelés stb.). Természetesen egy rándulással nem kell azonnal az ortopédiára rohanni, de erős fájdalom, súlyos duzzanat, mozgásképtelenség esetén mindenképpen kérjünk orvosi segítséget.
Az orvosi ellátás, esetleges műtét után az adott terület és a test rehabilitációja érdekében, amennyiben idegrendszeri érintettség is felmerül, forduljunk gyógytornászhoz, hiszen ez az ő kompetenciaterületük. Kevésbé súlyos esetekben egy jól képzett, fasciális ismeretekkel rendelkező, hegkezelésben jártas rehabilitációs tréner is tud minket segíteni a továbbiakban. Szintén fontos megjegyezni, hogy a fájdalom megszűnése nem jelenti a rehabilitáció végét, hiszen az adott testrész funkcionalitása, és annak visszaintegrálása a teljes mozgásszervrendszer működésébe jelenti a teljes gyógyulást.
Krónikus mozgásszervi panaszok
Krónikus panaszok esetén szintén különbséget kell tennünk az idegrendszert érintő panaszok, és a nem specifikus fájdalmak között. Amennyiben végtagba kisugárzó fájdalmat, érzetkiesést, zsibbadást, egyéb funkciókiesést tapasztalunk (pl. inkontinencia), mindenképp forduljunk orvoshoz a megfelelő diagnózis érdekében, majd gyógytornász segítségével kezdjük meg a szükséges terápiát. A nem specifikus fájdalmak esetén, mint pl. egy krónikus derék- vagy vállfájdalom, térd-, könyök- vagy egyéb ízületi panaszok esetén első körben nyugodtan keressünk fel egy rehabilitációs trénert, aki meg tudja állapítani, hogy szükségünk van-e orvosi véleményre, kezelésre, képalkotó vizsgálatokra, vagy célzott mozgásterápiával kezelhető-e az állapotunk (esetleg az életmód egyéb területein kell más szakembereket, pl. pszichológust bevonni). Legjobb esetben pedig az is kiderülhet, hogy csupán a rendszeres és változatos testmozgás hiányzik a mindennapjainkból, és ennek bevezetésével tartósan megszüntethetők a panaszaink 😊
Gyógymasszőri segítséget pedig igénybe vehetünk mind a traumás sérülések utáni rehabilitáció során, mind a krónikus panaszok esetén, de tartsuk észben, hogy aktív mozgásterápia nélkül nem várhatunk tartós állapotjavulást.
Utolsóként pedig fontos megjegyezni, hogy mindig figyeld saját magad a terápiák során. Az állami ellátórendszerben természetesen nem tudjuk megválasztani a minket ellátó szakembereket, de az ő személyük is nagyban hozzájárul a gyógyulási folyamatunkhoz. Ha biztonságban érezzük magunkat a másik társaságában mind szakmai, mind emberi szempontból, az mindenképpen előre mozdítja a terápiánkat. Amennyiben adott időn belül nem tapasztalunk állapotjavulást, a tüneteink újra és újra előjönnek, vegyük észre, hogy vagy az adott területen belül nem a megfelelő szakembernél vagyunk, vagy egészen másfajta kezelésre lenne szükségünk (pl. fájdalomcsillapítók helyett megfelelő testmozgásra, gyógytorna helyett komplex mozgásokra, edzés helyett mozgásterápiára stb.).
Ha figyelembe veszed a fenti ajánlásokat, nagyobb eséllyel jutsz a gyógyulás útjára, tehermentesíted az egészségügyi ellátórendszert, hiszen láthatod, hogy nem kell minden panasszal rögtön orvoshoz fordulni, illetve a pénztárcádat is megkímélheted, ha tudod, mely kompetenciákkal rendelkező szakemberre van szükséged az adott esetben.




